A születésekor nagyjából babszem méretű apróság ekkor mintegy 8 hetes lehetett, és azóta egyre kíváncsibban ismerkedik a külvilággal, főleg jó időben. Az intézmény újranyitását követően a látogatók már jó eséllyel megpillanthatják, de még egészen 9 hónapos koráig vissza-visszajár majd a biztonságot nyújtó erszény rejtekébe. Érkezésével immár hét egyedet számlál a debreceni erszényesek csapata.
A Tasmania szigetén, illetve Ausztrália keleti és délkeleti részén őshonos Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) a partvidéki erdőkben és bozótosokban él. Köznapi elnevezése kissé megtévesztő, mivel bár számos tekintetben hasonlít közeli rokonaira, a kengurukra, a náluk kisebb termetű és zömökebb, erdőlakó wallabyk közé tartozik. Jellegzetessége a vöröses nyak- és vállszőrzet, illetve a nagy és mozgékony fül – a természetben főként erre és kiváló szaglására hagyatkozik, mivel látása viszonylag gyenge.A táplálékát képező fűfélék, termések és gyökerek után főleg szürkületkor és éjszaka kutat, nappal pedig az árnyékban pihen. Bár vadon élő populációja egyelőre stabil, élőhelyének csökkenése és minőségbeli romlása miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján.
Fotó: Debreceni Állatkert
Forrás: www.turizmus.com