1990-ben néhány tucat fiatal úgy döntött, hogy a korszellemnek megfelelő nagyvárosi lét vagy külföldi tanulmányút helyett inkább egy elnéptelenedő somogyi zsákfaluba költözik. Kárpótlási jegyekből megvásárolták a faluszéli, tikkadt birkalegelőt, hogy önellátó gazdálkodásba fogjanak. Tapasztalatlanságukkal és elképesztő terveikkel mosolyt csaltak a helyi öregek arcára, elhivatottságuk, mély hitük és kitartásuk által azonban már néhány év alatt sikert értek el. Így hozták létre a Krisna-hívők a somogyvámosi Krisna-völgyet.
Felépítették hazánk első és máig legnagyobb hindu templomát, két iskolaépületet, Magyarország egyetlen Tehénvédelmi Központját, egy hatalmas biokertészetet, létrehoztak egy csodálatos arborétumot, tanösvényeket, méhészetet, befőző üzemet, művészeti stúdiót és tárolópincét. Berendezkedtek az önellátás megvalósítására, amin máig is dolgoznak, mostanra azonban a terület egy 300 hektáros, különlegesen tiszta, pazar szépségű biofarmmá fejlődött, Közép-Európa legnagyobb ökofalva lett. Krisna-völgy meseszép templommal és kis lakóházakkal, turisztikai központtal és vendégházakkal is rendelkezik, de saját mélyfúrt kúttal és kisebb vízforrásokkal, valamint egy 3000 m²-es téli termesztést is szavatoló fóliaházzal is büszkélkedhet. A Syama Handmade textil- és kézművesműhelyben a kézi ruhakészítés folyamatát tanulják és tanítják az érdeklődőknek a növénytermesztéstől a ruhák díszítéséig.
Krisna-völgy hazánk azon pontja, ahol 30 év alatt talán a legtöbb és legcsodálatosabb változás ment végbe. Lakói ugyanis megmutatták, hogy a természetközeli életmód és a falusi gazdálkodás igenis lehet minőségi, vonzó és kellemes, ehhez azonban az elveket, az értékrendet, vagyis az alapokat kellett a nulláról lefektetni.
A vízió közös az itt lakók életében: az ősi védikus tudásra építve egy olyan istenközpontú közösséget létrehozni, amely értékalapú, figyelembe veszi a környezet sajátosságait és a fenntartható életmód mellett önellátó gazdálkodást folytat. Életformájukat tekintve arra törekednek, hogy az anyatermészetet ahelyett, hogy pusztítják, kihasználják vagy károsítják, inkább építik. Így egy olyan mintafalut építenek és modellprogramot működtetnek, amely a fenntartható jövő építőköve, tehát másolható, megismételhető. A közösség lakóinak célja, hogy másokkal is megismertessék ezt az életvitelt, és szisztematikusan átadják és oktassák a felhalmozott tudást, ezzel lehetőséget adva mindenkinek a biztonságos és virágzó életre.
Krisna-völgy hazánkban az egyik legrégebben működő és stabilan fejlődő ökofalu. Ehhez hozzájárult a természet tisztelete és a közös életstílus mellett az is, hogy a Völgy lakóinak életfilozófiája, világszemlélete, szokásrendszere és célja hasonló. Krisna-völgy környezeti fenntarthatóságát a hívők istenközpontú, egyszerű és erőszakmentes életmódja biztosítja, amellyel példát kívánnak mutatni. A mai modern korban is lehet úgy élni, hogy nem éljük fel a Földön elérhető véges mennyiségű erőforrásokat és a természeti környezet kincseit. Nemcsak, hogy lehetséges így élni, hanem ez az életmód közelebb áll ahhoz, amit szabadságnak, méltó emberi életnek nevezünk és ez talán az egyetlen út ahhoz, hogy valóban boldogok legyünk.
A hívők az egyszerű életmód, emelkedett gondolkodás elvét vallják. Az egyszerű életmód elengedhetetlen feltétele az elégedettség. Ennek elérése úgy lehetséges, ha csiszoljuk a jellemünket, ezáltal pedig a vágyak és igények folyamatos hajszolása helyett valódi szükségleteink kielégítésére fókuszálunk. Ily módon több lehetőségünk nyílik az Istennel való kapcsolatunk mélyítésére és az önmegvalósításra.
Krisna-völgy az elhagyott birkalegelőből így lett mára gyönyörű természeti környezettel rendelkező biofarm, ahol az erdősültség aránya 27%-ra, a magyarországi átlag majdnem kétszeresére nőtt. Állatvilágát tekintve rendkívül gazdag, számos madárfaj költözött a területére, köztük ritka és védett fajok is. Több tanösvény és egy botanikus kert is található a területén. Nádgyökérzónás szennyvíztisztítóval rendelkezik, elektromos áramot pedig megújuló forrásokból szerez. A komposztálásnak köszönhetően a keletkező hulladék mennyisége is kevesebb, mint egy átlagos háztartásban.
Krisna-völgy épületei a magyar tájépítészet és az észak-indiai templomépítészet stílusjegyeit ötvözik. A különleges atmoszférával rendelkező völgy a lelki békére és önismeretre, önfejlesztésre vágyók fővárosa. Évente 25 ezer turista és 12 ezer zarándok látogatja. A Völgy vendégszerető lakói remélik, hogy az idelátogatók magukkal viszik a hely békéjét, és talán maguk is lépéseket tesznek a természetközeli hagyományos életmód felé.
Krisna-völgy fenntarthatósággal kapcsolatos gyakorlati tudáskincsét egy 3 kötetes könyvsorozatban foglalták össze „Beszélgetések az önellátásról” címmel, amely az Öko-völgy Alapítvány gondozásában jelent meg. Ezt a tudást így bárki hazaviheti, ha maga is életmódváltó szeretne lenni, és egy élhető, fenntartható, boldog jövő építésén fáradozna.
A 30. jubileumi év megnyitóján adják át hazánk egyetlen működő járgányházát is, azt az ökör meghajtású szárazmalmot, amely gázolaj nélkül állítja majd elő a mindennapi élethez szükséges alapanyagokat, lisztet, olajat vagy faaprítékot. A látogatók idén már ezt az új épületet is megtekinthetik a tehenészet mellett, ahogy az év folyamán itt lesz majd látható a Krisna-völgy 30 éves történetéről szóló kiállítás is.
A jubileumi évben szeretettel várnak minden érdeklődőt Krisna-völgyben, az év minden napján, de különösen az olyan fesztiválokon, mint a Krisna-völgyi Búcsú.
Érdekes adatok Krisna-völgyről
